2013. november 20., szerda

két kép a közelmúltból, amit szeretek


katicagolós-kukacogolós
őszi-tökös

Szülinapi buli

Múlt vasárnap megünnepeltük a születésnapot kicsit szélesebb körben is, barátokkal, kispajtásokkal :)
Rá kellett jönnöm, hogy kezdő vagyok gyerekzsúrok szervezésében, de majd igyekszem fejlődni a 2. születésnapig :)

Sajnos nem tudott mindenki eljönni, mert betegek lettek gyerekek is, szülők is :(
Akik viszont ott voltak, remélhetőleg jól érezték magukat!

A munkahelyemen a tornatermet kértük el erre a célra.
Olyan szempontból nagyon jó helyszín volt, hogy nem igen voltak veszélyes tárgyak, eszközök, amik baleset veszélyt jelenthettek. Viszont ebből adódóan a fél házat oda kellett vinni, díszíteni, pakolni… és utána bontani is :)

Előtte való nap hajnaltól késő éjszakáig sütöttünk, főztünk. Persze a mennyiséget sem sikerült túl jól felmérni előre… nem baj, maximum belehalunk a torta mérgezésbe :) (elvégre IR kompatibilis sütiket csináltam)
Igyekeztem néhány jtékkal készülni, több-kevesebb sikerrel, amivel szintén jól elbíbelődtem a built megelőző éjszakákon :)
Mi élveztük és láthatóan a pindúrok jól érezték magukat!

Mindenki olyan kedves volt hogy eljött és velünk ünnepelt. A gyerekek nagyon helyesek és szuperül feltalálták magukat. A szülőket jó volt végre megint látni kicsit, bár ilyenkor mindig nagy szívfájdalmam, hogy senkivel sem tudok igazán foglalkozni/beszélgetni úgy és annyit amennyit szeretnék, mert szétdarabolódunk a tennivalók és a teljes létszám között. Én azóta is folyton kérdezgetem Anyut és Lacit, hogy mit gondolnak, vajon jól érezték-e magukat a vendégek, elég volt-e minden, …?
Még alszom rá néhányat és utána majd kikristályosodik bennem talán :)

Teszek egy-két képet (csupa olyat amin mi vagyunk, mert nem kértem engedélyt a jelen lévőktől, hogy nyilvánosan kipakoljam a róluk és gyerekeikről készült fotókat)

Szülinaposok :)

családi beszélgetős :)

Amikor nem engednek :)


2013. november 19., kedd

1 évesek lettek

Tóbiás és Jónás születésnapja igazán jól sikerült :)

November 13-án, szerdán együtt ünnepeltünk négyesben.
Sütőtök “tortát” kaptak, mivel vacsorára nem támogatom a sütizést. Kaptak pancsolós játékot, meg Alma CD-t, ami nekem mindenképpen hatalmas felüdülés :) Nagyon szeretem az Almás fiúkat, tényleg, de napi 3-4-szer újra meg újra, még a Gryllus CD-kel, Halász Juditokkal is sok egy kicsit… 1 év alatt megúntam. Úgyhogy most folyton az újonnan kapott lemez megy!
Délelőtt Ringatón voltunk velük, Laci addig megszökött a munkahelyéről :)
Utána még kicsit ügyintéztünk, találkoztunk a barátnőmmel és jöttünk haza felé. Itthon játszottunk, énekeltünk, aztán kicsit előrehozott fürdést tartottunk. A kádban ülve kapták meg a másik ajándékot. Kis  “flottát”, amihez vannak pecabotok és azzal kell kihalászni a kis hajókat.
Jó,  még nem tökéletes a technikájuk – már ami a hajók kipecázását illeti, de tök ügyesek vele :)
Utána jött a gyertya, “torta”, aztán még betettük az új szerzeményt meghallgatni, közben játszottak, majd mentek aludni. Tüneményesek voltak végig.

Azt hiszem, soha nem lehetünk elég hálásak azért, hogy kaptuk ezt a két kis tökéletes fiúcskát :)


nagyon várták hogy megkaparintsák :)


örömteli trancsír :)


Jónás


Tóbiás

BOLDOGOK :)

Gyulán

Mikor végre “visszakaptuk” Lacit a nyári munkák után és együtt lehettünk, elutaztunk 3 napra Gyulára a Családi Wellness Hotelbe.
Szuper volt egész nap négyesben :)
Hol pancsoltunk az élmény medencékben, hol sétáltunk, hol a játszóházban mókáztunk.
Ettünk, pihentünk, élveztük a nyugalmat, kötetlenséget :)

Nagyon jó utunk volt odafelé, direkt kis falvakon mentünk át, hogy minél többet lássunk a környékből, ha valahol szimpatikus részen haladtunk el, megálltunk, szétnéztünk, kirándultunk, majd folytattuk az utunkat.

Mikor véget ért a 3 napos kényeztetés, Arad felé vettük az irányt, hogy kicsit szétnézzünk ott is :)
Nagyon élvezték a fiúk, belekeveredtünk egy helyi fesztiválos forgatagba is, megnéztük a kirakodó árusokat, a műsorokat, aztán megetettük a gyerekeket és elindultunk haza.
Persze néhány helyi specialitást vásároltunk, aminek meg is lett az eredménye… Lacinak sikerült egy olyan Ordát választania, amitől utána 2 hétig kílódott a szalmonella fertőzéssel.
Csodával határos módon megúsztuk a fiúkkal, így csak Lacit kellett kúrálnunk, illetve én kb 10-12 napra összenőttem a fertőtlenítő szerekkel és a szivaccsal, és megállás nélkül suvickoltam mindent, nehogy véletlenül a gyerekek elkapják ezt a nyavalyát. Nyilván ügyesen fertőtlenítek, mert Lacin kívül senkinek sem lett semmi baja :)

És akkor egy kis szállodai ízelítő:

Jónás megérkezett a szállodába

Tóbiás is birtokba vette a szobát :)

Mire jó egy gyerek úszógumi...


Kiadós úszás után Jónással

Kiadós úszás után Tóbiással

Így telt a nyár

A nyarunk nagyon jól telt, egyetlen dolgot leszámítva... Lacinak elég sok munkája volt Budapesttől távol, így összességében másfél hónapot külön kellett töltenünk :(
Minden nap "jó reggelt, Apu" fotót küldtünk, esténként pedig "jó éjszakát, Apu" képet :)

A fiúkkal egyedül voltam itthon, jöttünk-mentünk, hol sétáltunk, hol Dévényen voltunk. Minden nap pancsoltunk, és meglepően jól ment minden.
Persze alig vártuk hogy végre megint együtt legyünk, de ennek nem adtunk hangot, mert nem akartuk fájdítani Laci szívét.

íme a képek erről az időszakról:

amikor még iciri-picirik voltak (június)

Huncut Tóbi kalodában :)

Huncut Jóni kalodában :)

Azért tűnt el a hajuk, mert egyréstz bejött a nagy meleg és 41 fokban nagyon szenvedtek ők is. Másrészt éppen erre az időszakra esett az is, mikor állandóan egymás hajába kapaszkodva akartak előbbre jutni... így levágtuk nullás géppel :)

Kopaszok "jó reggelt, Apu" fotója

szobában hűsölős

A legtökéletesebb születésnapi ébresztőm :)

Aztán volt, hogy Apu után mentünk és máris party-arcok lettünk :)
Balaton Sound PASS-os belépővel :)

Tóbi a Soundon

Jóni a Soundon

Mikor itthon maradtunk, a kertben a fűvel is ismerkedtünk :)

Az első találkozás ezzel a fura zöld izével, ami csikiz :)
itt már ismerős...és nem is olyan csikis :)

Aztán volt, hogy elfogyott itthon a görögdinnye (sosem állítottam, hogy normális család vagyunk)

Jónás dinnye kalapban :)

Tóbiás dinnye kalapban :)


Aztán mikor Laci időnként egy-két napot itthon volt:

Ruháskosaras kertészlegények :)

teraszon beszélgetős

És mikor Laci megint elutazott, akkor mi csak küldtük a helyzetjelentést:

"így várunk haza"
jókedvű itthon maradtak :)

Dévény


Az elmúlt hetekben, hónapokban annyit változott a Dévény tornánk, hogy hétfőnként járunk a központba 60-60 percet. Emellett minden szerdán van a SOTÉn egy Dévényes gyógytornász kolléganőm, aki csak Jónás arcát és nyakát tornáztatja.
Voltunk Szigetszentmiklóson is a helyi Dévényes lánynál „bemutatkozni”, akivel abban maradtunk, hogy majd ha a nyáriszünet miatt elmaradna a Dévény, ill. Jónásnak a plusz órája, akkor szívesen bevállal minket azokra a hetekre.
Azért jelentkeztünk be hozzá, mert elgondolkodtam, hogy talán egyszerűbb lenne itt helyben járni, de mivel errefelé ő az egyetlen és relatív sok problémával küzködő gyerkőc van, ezért abban maradtunk, hogy maradunk Pesten, mert egyértelmű, hogy neki a valóban nagyon rászoruló gyerekektől vennénk el az idejét, miközben nekünk tulajdonképp csak néhány apró javításra van szükségünk.
Hála Istennek minden rendben van a fiúkkal, tényleg minimális tennivaló van velük fejlesztés terén.
Panni néni a Dévény Alapítványnál teljesen oda meg vissza van tőlük és majd’ minden hétfőn bejön megnézni őket, hogy hogyan alakulnak :)
Tanítottak néhány olyan játékos gyakorlatot, amit naponta megcsinálok itthon mindkettőjükkel. Élvezik a kis gombócok, folyton nevetgélnek közben :)

Én nagyon jónak találom ezt a módszert. Mai napig minden alkalom után produklának új dolgokat.
Tóbiás a legutóbbi torna után fogta magát és felült. Csak néztünk Lacival együtt, mert mind itt voltunk a nappaliban, mi tettünk-vettünk körülöttük, mire látjuk, hogy min ügyködik Tóbi :)
Leesett az állunk, hogy miket nem talál ki ez a kis örökmozgó. Aztán még jópárszor megmutatta, hogy nem csak véletlen volt a dolog és azóta is gyakorolja. Mondjuk kicsit időnként instabilan ül, úgyhogy én nem erőltetem, sőt, inkább ösztönzöm, hogy maradjon a fél fekvő-fél ülő helyzetnél, illetve négykézláb. De azért pár percet tud ülni úgy, hogy tartja magát a kezeivel.

Vesemedence gyulladás - kontroll


Megvolt a kontroll labor a 8 hetes korban átvészelt vesemedence gyulladás miatt.
A Heim Pálban voltunk, mindent rendben találtak Tóbiásnál és Jónásnál is. Ultrahangra majd később megyünk, ősznél valószínűleg nem előbb. Abban maradtunk, minél nagyobbak, annál jobban látni az ultrahangon majd mindent, így egyértelműbben kijelenthető lesz majd, hogy csak a véletlen műve volt az akkor.
Természetesen ha bármi gond lenne, vagy bármilyen labor bacit mutatna, akkor azonnal soron kívül megcsinálják nekik a vizsgálatot.
A feladat továbbra is változatlan, időnként nézni kell tesztcsíkkal a vizeletet itthon, illetve ha indokolatlan levertség, láz lenne, akkor azonnal tenyésztés.

Strandolás itthon - képekben

Néhány nyári kép a hűsítő medencéből :)

a legelső medencézés Apuval

Itt már úgy ahogy üldögéltünk

Rutinos pancsolók

Strandolás


Az első strandoláson is túl vagyunk. Olyan nagyon meleg volt hétvégén, hogy felfújtuk a kis medencét, eresztettünk bele vizet és az ebéd utáni alvást követően felavattuk a kis fürdő bugyeszokat. Hihetetlen édesek voltak benne :)
Naptejjel jól bekentem őket, kitelepítettük a fürdőkádi játékokat, és utána következett a csobbanás.
Mi első perctől kezdve úgy fürdettük őket, hogy teljesen belefektettük őket a vízbe, így nem volt furcsa nekik, hogy a fülüket is éri a víz. Illetve nem vagyok híve nagyon a meleg vízben fürdetésnek – többek közt tanulmányok szerint az immunrendszer fejlődése szempontjából is jobb, ha hűvös vízben fürödnek a gyerekek, illetve a babaúszás miatt is a huszonfokos vizekhez szoktattuk a fiúkat. Így a nap melegítette víz még pozitív élmény is volt nekik, mert kicsit melegebb lett, mint ez esti füdrésnél megszokott.
Forgolódtak benne, hol hason, hol hanyatt feküdtek, csapkodták a tenyerükkel, rúgdosták a lábaikkal, úgyhogy volt nagy locs-pocs.
Határozottan rám hasonlítanak e tekintetben... Laci nem szeret nagyon dagonyázni, ő az a gyors zuhanyzós típus. Én pedig abszolút kacsa vagyok. Órákig képes vagyok úszni, pancsolni... vízfüggő vagyok és kész :)
Azt hiszem, mostantól az alapfelszereltség része lesz a kismedence, mert a gyerekeknek már most felcsillan a szeme, ha meglátják és mikor közeledünk felé, már akkor a levegőben kalimpálnak a lábaikkal és hangosan sikongatnak, gurguláznak :)

29 hetesek is voltak


Már 29 hetesek is elmúltak...rohan az idő, megállíthatatlanul.
Dévényre járunk, heti egyszer a központba a Moszkva térre, plusz még egy gyógytornászhoz be a SOTÉra szerdánként, de csak Jónás duplázik, hogy a nyak izmai, arc izmai megerősödjenek mihamarabb.
Mindenhol agyon dicsérik őket, hogy milyen okosak, ügyesek, szépek :)
(ilyenkor fülig ér a szám... meg amúgy is)
Mióta megtudtuk, hogy a pocakomban vannak, folyamatosan a föld felett jópár méterrel telnek a napjaink.

Már egy ideje Jónás is nagyon stabilan fordul hátról hasra, non-stop négykézláb állva rugóznak és incselkednek mindenkivel.
Napok óta töltik azzal a délelőtt egy részét, hogy egymás felé fordulva fekszenek, és Tóbiás bürrög a szájával – természetesen hatalmas nyálbuborékokat fújva, és ez Jónásnak nagyon tetszik, így ő hangosan hahotázik rajta. Nagyon meglepődtem rajta, hogy Tóbiás egy pillanat alatt levette, hogy Jónásnak mi tetszik ezen annyira, és erőltetve, már van hogy kifáradva szórakoztatja vele ezt a kis kacagóst :)

Jónásnak az első fogacskája kibújt... azaz inkább úgy fogalmaznék, hogy áttörte az ínyét, persze még nem fehérlik teljes egészében, de a fejecskéjét kidugta az a bizonyos első fogacska (alul a jobb 1-es).

Hozzátáplálással jól haladunk, tízóraira és uzsonnára már nem tápszert kapnak és 99%-ban elég is nekik a gyümölcs-zöldség.
Szerencsére mindent szívesen esznek.
Vesszük nekik a friss szezonális gyümölcsöket (már amit ehetnek), és minden alkalommal frissen csinálok nekik valamit.
A meggyel eleinte bizonytalan voltam, hogy kell-e hámozni vagy nem, végül meghámoztam nekik és úgy kapták – biztos ami biztos.

Beszédfejlődésben egyre bonyolultabb dolgokat tudnak. Egész hosszan variálják a legváltozatosabb hangsúllyal a percekig tartó, kb 50 szótagszámú „szavakat”. Formálgatják a szájukat, ami annyira aranyos, hogy az ember alig bírja visszafogni magát, hogy ne puszilgassa őket össze-vissza :)

Gurulva mindenhova eljutnak, ha a fejükbe vesznek valamit, akkor addig pozícionálják magukat, míg belövik a kívánt irányt és utána indul a gurulás :)

Tűű doktor és a többi orvos


Én mostanság már megint „haza” járok a Mensmentisbe. Tűű doktor a laborok után beállított 2x500 mg Meforalra. Mivel ez nem rendezte tökéletesen a problémá, 3x500 mg Meforalra váltottunk. De ez sem volt az igazi, így ismét régi barátom, napi 2 Eucreas tért vissza az életemben. Remélem, ezzel már menni fog a cukrom-inzulinom-testsúlyom rendezése.

Mostanra már túl kéne lennem a szülés utáni kötelező rákszűrésen, de májusban nem sikerült belepréselnem a napirendünkbe, így a jövő héten megyek majd.
A fogorvos szintén szülés után 6 hónappal tűzte ki a következő kontroll időpontját, de oda végképp nem jutottam el, így azt is záros határidőn belül pótolnom kell majd.
Azt be kell látni, hogy ilyenkor az ember már inkább alárendeli az orvosi vizsgálatait annak, hogy a gyerekek programja mellett mikor van egy szabad délutánja...
Ez a bizonyos szabad délután esetünkben azt jelenti, hogy a gyerekekkel elugrok a dokihoz :)

A kezem továbbra is pocsék állapotban van... vagyis egyre rosszabb. Már a felkaromál indul a fájdalom, és az ujjaimig tart. Teljesen be van gyulladva az egész, vissza kellene mennem az ORFI-ba, csak nem sok értelmét látom. Gyógyszert szedni tartósan nem szeretnék. Ráadásul a fájdalmat nem is múlasztja el egyik bogyó sem.
Most kerestem egy nagyon kedves gyógytornászt, és ő tesz TAPE tapaszt a kezemre hetente 1-2-szer. A könyökömön nagyon sokat segít, a csuklómon kevésbé. Úgyhogy most igyekszem ezzel a technikával szinten tartani a dolgokat, de mindenképpen meg kell mutatnom orvosnak is, nehogy a végén annyira lepusztuljon a bal kezem, hogy csak a műtét legyen megoldás.

Keresztelő képekben



Tóbi a keresztvíz alatt

Jóni a keresztvíz alatt

Keresztvíz után
templomban
keresztszülőkkel, mamával
családi
keresztelő után

Keresztelő


Hirtelen ötlettől vezérelve tűztük ki a dátumot, egy délután felmerült a kérdés, majd 2 óra múlva már a meghívókat küldtük szét :)
Egyszerűen ilyen gyors szervezők vagyunk... emlékszem, annak idején az esküvőnk is így indult. Keresztapu megkérdezte telefonon, hogy mikor lesz már esküvő? Miután letettem a telefont, meséltem Lacinak, majd elővettük a naptárt, kinéztünk egy dátumot és azonnyomban elkezdtük a szervezést :)
Ezúttal Keresztanyu „robbantotta” a bombát, szintén telefonbeszélgetés vége felé tette fel a kérdést, hogy mikor lesz keresztelő. Innentől a forgatókönyv ugyanaz volt, letettem a telefont, meséltem Lacinak, majd naptár elő, dátum kiválaszt és kezdődött is a szervezés :)

A gyors tempóból adódóan sok mindent magunknak kellett készíteni, csinálni, de nem volt probléma, még örültem is neki, hogy talán az örömünkből, szeretetünkből kifejezhetünk valamit azzal, hogy egyedi meghívót küldünk, saját készítésű ültetőkártyákkal és sütikkel várjuk őket.
A meghívó:
Ünnepelni hívunk megint,
A helyszín Bonnya,
A korábbiakhoz híven
Finom lesz a kaja.

Délelőtt a keresztelőre szépülj,
De estére grillezéshez készülj!
Tóbiást és Jónást tartjuk szenteltvíz alá,
Nem mondhatod azt hogy: “NA, NE MÁ’!”

Tarts velünk májusban
E fontos napon,
Hozd a családodat is
És a jó hangulatod!

Ebédidőben sem maradsz éhesen,
…de ezt épp most szervezem!

Ha gondolod,
Hozz magaddal hideget-meleget,
De ha nem hozol vizi dresszt,
Nem áztathatod feneked.

Szeretnénk, ha velünk tartanál,
És éjjel fáradtan az ágyba zuhannál.
Buli után illik pihenni,
Reggeli után pedig haza indulni.

És végül a lényeg,
Hogy el ne téveszd:


2013. május 25-26.
Bonnya, Somogykertje Üdülőfalu
7281 Bonnya, Kossuth L. u. 90-92.
GPS koordináták: 46.590625, 17.899774
Érkezés, gyülekezés: május 25-én, szombaton 9:00-10:00 óra közt.
Szertartás várható kezdete: 11:00 óra

Felszerelés:
pancsoló cucc
grillparti szerelés (jelige: csak nomádan)
hideg és meleg időre is készülni kell (kinti helyszín is lesz)


(Mint az a szövegből kiderül) május 25-én volt a fiúk keresztelője.
Somogy megyében tartottuk, Bonnyán, ott ahol 7 évvel ezelőtt az esküvőnk volt. Már akkor is szerettük azt a helyet, ez semmit nem változott, még mindig olyan szépek a dombok, mámorító a bodza illat, és olyan pihentető az a csend, nyugalom. Annyira barátságos, hogy az ember az étterem körül sétálva leszakít egy-egy szem epret, vagy a szobája, apartmanja felé menet egy-egy málnát (na jó, ez utóbbi még nem érett, de jónak ígérkezett az idei termés).
Elég „különcök” vagyunk mindenben, így a keresztelő is kissé rendhagyóra sikerült.
Mi már 24-én, pénteken lementünk a gyerekekkel és Anyuval. 25-én, szombaton reggel ébredés után vártuk a vendégeket, akik szépen egymás után érkeztek 9 és 10 óra között. Gyorsan mindenki elfoglalta a szobáját, átöltözött, majd együtt lesétáltunk a bonnyai kis rusztikus kápolnába mindannyian.
Van egy családi jó barátunk, Salamon atya, így őt is meghívtuk és egyben „munkára” is fogtuk, mert ő keresztelte meg a fiúkat :)
Ezt persze megelőzte a helyi plébánossal némi egyeztetés, hiszen meg kellett kérjük, hogy engedjen be egy másik papot a templomba, és segítsen abban, hogy a gyerekeket anyakönyvezzék az egyházmegyében. De abszolút együttműködő volt, persze alaposan leellenőrzött mindent és nem adta áldását könnyelműen, de mivel mindent rendben talált, nem volt akadálya a keresztelésnek.
Szerintem nagyon jó hangulatú szertarás volt, nem túl hosszú, nem túl rövid. Mindenki számára érthető és „poénoktól” sem mentes... atya hozta a tőle megszokott humorát :)
A fiúk kisangyalként aludták végig a szöveges részt, majd kis szelíd hangulatban ébredtek fel a vízre ami, a fejükre csurgott. Se sírás, se türelmetlenség... azt hiszem tökéletes volt :)
A szertartás után visszasétáltunk az étterembe, ünnepi ebéd következett, majd pihenés, jakuzzizás, szaunázás, kirándulás, ...
Este grilleztünk, szerintem jó volt a hangulat – reményeink szerint a vendégek is így érezték.
A buli után mindenki pihenni ment, majd vasárnap reggeli után indultunk haza mindannyian.
Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, mert többnyire sütött a nap, és mikor borús volt az idő, az eső akkor is elkerült minket.
Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, mert ilyenkor felhőtlenül együtt lehet a család, mindenki láthatóan örül a találkozásnak és nem kell rohanni.
Különösen örültünk, hogy a barátaink is eljöttek és majd’ mindenki babával illetve babásan érkezett :)
Szegény vendégek étkezését kissé megrendszabályoztuk, mert tekintettel a társaság egy részének IR diétájára, minden xilites és teljes kiőrlésű volt, de láthatóan senki nem maradt éhen :)

Hihetetlen jól bírták a gyerekek az egész 3 napos eseményt.
A napirendjüket igyekeztünk tartani, mindenkivel közvetlenek, mosolygósak, vidámak voltak. Gyerekekkel, felnőttekkel egyaránt barátkoztak, aki túlságosan közel merészkedett a kezével, azt jól megmarkolták és máris a szájukba akarták venni.

Nem halogathatom tovább


Már idejét sem tudom, hogy milyen régen próbálom pótolni az elmaradást itt a blogon. Hihetetlen sok elkezdett bejegyzés van a gépemen, amit korábban megírtam, de azért nem tettem közzé, mert még nem voltak letöltve hozzá a képek. Most már le vannak, mégsem kerültek be a hozzászólások. Csak remélni tudom, hogy ennek is eljön majd az ideje hamarosan.
Be kell látnom, túlnőtt rajtam a dolog és egyszerűen nincs annyi időm, illetve ami lehetne talán, azt képtelen vagyok elvenni a fiúktól. Írhatnék míg játszanak, alszanak, de nem tudok betelni velük, és nem tudok (akarok) lemondani egy pillanatról sem amit velük tölthetek. Napközben is, éjjel is sokszor bemegyünk a szobájukba, csak hogy lássuk, minden rendben. Ilyenkor mindig eltölt az a felfoghatatlan boldogság, amit ők hoztak az életünkbe és egyszerűen nem lehet betelni vele. Csak gyönyörködünk, majd aludni megyünk, de a következő órában már megint ott állunk és őket csodáljuk :)
Minden nap annyi minden történik velük és állandóan újabb és újabb felfedezéseket tesznek, így képtelen vagyok folyamatában hírt adni magunkról...

Igyekszem összegezni az elmúlt időszakot.

10 hónaposak múltak pár napja. Néha észbe kapok, hogy „Te jó ég! Már mindjárt 1 évesek!”
A kis Kincseink, akik még olyan picik és nem is olyan régen érkeztek közénk, már önálló akarattal rendelkező kis huncutok. Élénk, érdeklődő, figyelmes, kiegyensúlyozott, boldog gyerekek, akikből csak árad a szeretet. Úgy ölelnek, úgy bújnak, amit azelőtt sosem ismertem... (ha csak rágondolok, könny szökik a szemembe a boldogságtól)
Ketten két külön egyéniség, mégis együtt is egy egészet alkotnak.
Érzékenyek, ha egyikük sír, a másik odamegy és megvígasztalja. Addig simogatja a fejét, míg a sírást közös kacagás váltja fel :)
Alapvetően nem sírós gyerekek. Csak akkor nyafognak, ha valami nem jó nekik, de komoly okkal.

Tóbiás:
Nyitott, érdeklődő, mindent alaposan megfigyel, sokáig lekötik a dolgok. Közvetlen az emberekkel, bár előbb felméri hogy kivel áll szemben, mielőtt az első mosolyt megereszti, de utána fülig ér a szája :) Igazi kis pasi. Olyan sármosan tud nézni, máskor meg olyan komoly, hogy időnként megsajnálok egy egy majdani lányos apukát-anyukát.
Állandó vigyori, bújós kis gézengúz.
2 fogacskája van kint és 2 jön éppen most.
8 kiló, 72 cm

Jónás:
Nyitott, kíváncsi, érdeklődő. Elbíbelődik a dolgokkal, de nem elemzi ki minden részletét az új szerzeményeknek. Inkább időről időre visszatér és új tulajdonságokat fedez fel. Amint ránéz valakire, azonnal mosolyog, hahotázik. Hihetetlenül barátságos. Egy pillanat alatt levesz bárkit a lábáról a vidám, boldog kisugárzásával.
Ő is állandó vigyori, bújós kis gézengúz.
4 fogacskája van kint és 2 jön éppen most.
7,6 kiló, 70 cm

Nagyon szeretnek együtt játszani, de külön is elfoglalják magukat.
A nap jelentős részében együtt bandáznak, pakolnak, másznak (rohannak), bútorok mentén lépegetnek, sokat álldogálnak. Hatalmas hahotázás kíséri minden új felfedezésüket, minden közös játékukat. Mindig felvidítják egymást – és minket is :)

A zene nagyon érdekli és leköti őket, akár csak a mese hallgatás, könyv lapozgatás. Na jó, ha könyvet kapnak a kezükbe, egy idő után szó szerint falni kezdik :)

Csak ámulok azon a tüneményes logikán amivel bírnak...
Mikor zenét hallgatunk, meredten nézik a kedvenc daloknál a hangfalat. Ha vége a CD-nek, azonnal reklamálnak, hogy mozduljak és csináljak valamit. Felváltva néznek rám – már már felszólítóan – és közben a hangfalra, hogy miért nem szól :)

Továbbra is kiváló az étvágyuk!
Reggel és este tápszert kapnak, tízóraira, ebédre és uzsonnára mindig készítek nekik valami friss finomságot. Ők is tartják az IR diétát :) persze csak az ételcsoportok és az élelmiszer minősége szempontjából... CH-t nem számolunk nekik :)
Lassan vezetjük ki a reggeli tápszert is és majd az estit is.
Édesek ahogyan az etetőszékben ülnek és várják az ennivalót. A türelmük megmaradt, kivárják azt amíg a másik is megkapja a falatot. Időnként két kanál közt megsimogatják egymás arcát, vagy összenevetnek. Van hogy sikongatnak közben és hatalmasakat vigyorognak. ...tényleg túlcsordul a szívem naponta többször és nem lehetek elég hálás értük.

Kis kannibálok :) vagy a fogzás miatt, máskor csak a szeretgélés, bújás hevében harapnak...de akkorákat, hogy csuda :)

Mindennapos már hónapok óta, hogy játék közben időnként odajönnek, felkapaszkodnak rám és megölelnek. Bújnak pár percig, jól megmosolyognak, aztán mennek vissza játszani. Ennél talán nincs is jobb dolog a világon!

Még járunk Dévényre, de már nem sokáig. Nagyon szeretjük továbbra is, de olyan ügyesen másznak, állnak, lépegetnek, hogy lassan szükségtelenné válik számukra.
A kötöttséget nem mindig viselik jól. Torna alatt is van, hogy nyafiznak picit a vége felé, mert már másznának. Amint elhangzik a bűvös „kedves egészségetekre” mondat Nóri szájából, már vigyorognak is és szaladnak a játékokhoz.

Nagyon szeretnek pancsolni, játszani esténként a kádban. Nagyon élvezik a törölközés-öltözködés közbeni hancúrozást. Minden nap nevetéssel zárul.

Továbbra sem lehet okunk panaszra. Egyedül alszanak el. Lefekvés után jó éjszakát kívánunk nekik, aztán kijövünk tőlük. 1-2 perc beszélgetés után mindketten alszanak és reggelig nyugalom van.

A beszédük is napról napra fejlődik. Nagyon színes hanglejtéssel, tempóval kommunikálnak. Nem csak a szótag ismétlős szavakat mondogatják.

...és akkor igyekszem visszamenőleg feltölteni a hiányzó eseményeket :)