A Doktornő tündér aranyos, de mégiscsak fogorvos, aki a fogamat húzta ki, így bevallottam neki, hogy nagyon félek tőle per pillanat!
Megfújkált lidokainnal, hogy ne fájjon semmi, majd jött a szuri - nem aprózta el, egyből duplát adott. Na, az nagyon vicces volt...de tényleg. konkrétan fel sem tűnt, hogy már készen van, nem hogy az, hogy hányszor döfte belém a tűt. :)
Aztán helycserés támadás volt, Anyu ült a székbe (ő csak fogkő szedésre ment), én közben ültem mellette, mert nem bíztuk a véletlenre...kérdeztem is, hogy miért nem engednek ki? Talán félnek, hogy megszököm? :)
Mikor Anyuval befejezték az ügyködést, őt kiküldték, mert már jobban parázott attól, hogy nekem kihúzzák a fogamat, mint én magam.
Mondjuk ilyen szempontból egy áldott jól összerakott gyerek vagyok :) Rohadtul tudok parázni, de amint átlépem a rendelő küszöbét, abban a pillanatban szerte foszlik a félelem, és csak a kíváncsiság marad!
Ismét enyém lett a szék! Kérdeztem a Doktornőt, hogy mégis honnan fogjuk biztosan tudni, hogy nem érzek semmit?
Megnyugtatott, hogy majd azt ő csekkolja :)
Mit ne mondjak...baromi "megnyugtatóan" hangzott azzal a kaján mosollyal, ahogy mondta :)
Hááát, le is csekkolta. Elkezdte kifordítgatni az ínyemet, hogy megtalálja a fog másik felét... na, ott egy-egy résznél megkérdezte, hogy fáj-e. Nem fájt, csak inkább az volt ijesztő, hogy pontosan tudtam, mit csinál...és belegondolni rosszabb volt, így megszavaztunk nekem még egy kanyar dupla szurit :)
Aztán beszélgettünk egy 10-15 percet, hogy hasson is.
És kezdődött elölről az íny hajtogatás... azért sikerült 28 évnyi biztosnak vélt gondolatot úgy 1 perc alatt szertefoszlatnia.... ki a fene gondolta volna, hogy az ember ínyét úgy lehet hajtogatni, mint az ujját?!?!? na jó, ehhez kellett néhány eszköz, de én azt hittem, ez kevésbé mozgékony részem :)
Már legutóbb kiszúrtam, hogy a lámpa üvegébe tök jól látom, hogy mi történik a számban :) Úgyhogy élő egyenesben követtem a dolgokat!
Mikor belöttük a pontos helyzetet, akkor jött a fogó...
Kicsit fura ez a foghúzó cucc... nem épp így gondoltam.
Mikor elmondták, hogy hogyan nyomizzák be az íny alá a fog gyökeréhez a fogót, akkor ismét sikerült meglepni. Szerencsére ez után az információ után már nem volt annyi időm, hogy vizuálisan is nekiszaladjak a témának, mert addigra már a fogamat cimbáltuk kifelé.
Kb 5 perc alatt kint volt, csak meglepő, hogy úgy húzzuk, hogy székestől rángatózunk a rendelőben...kicsit ragaszkodott hozzám a fogacskám...
De most jól elváltunk egymástól, és a fogorvos szerint a babásodásnak semmi akadálya :)
Mindent elhárítottunk, amiből esetleg gond lehetett volna!
Következő jelenésem nála: július közepén lesz a szurik kezdetekor, mert tuti biztosra megyünk, és a pocisság alatt 2 havonta kontroll :)
Megkaptam a fogamat :) Jó baromi nagy volt...
De a lényeg, hogy túl vagyok rajta csakis a Babócákért :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése