Újra nagyüzem

Most már kezdem felfogni hogy vége a vizsgáknak :)
Többé-kevésbé sikerrel zárult. Egy tárgyam maradt jövőre, de majd jól kihasználom a pocaknövesztős hónapokat arra, hogy tanuljak kicsit előre.

Ma reggel dokinál kezdtem a napot...

A missed ab után a "baba helye" élesen fájt kb a műtét után bő egy hétig. Aztán elmúlt. Most viszont ugyanaz a fájás van múlt hét óta, és nyugtalanít, úgyhogy a végére szeretnék járni még lombik előtt.
Lintner Tanár Úr a hysteroscopia alkalmával megnézte azt a részt kiemelten, de semmi nincs ott.
Megkértem egy professzort itt bent a SOTÉn, hogy segítsen utánajárni, és ma reggelre hívott be hasi UH-ra.
Jó alaposan megnéztek minden szervet, de sehol semmi gond (hála Istennek). Azt még a Főorvos Asszony is megállapította, hogy közel 30 db 6-8 mm-es tüszőm van, nem tudja, hogy ez jó-e így a nőgyógyásznak :)
Mondtam neki, hogy több mint jó :)
Hiszen belőlük lesznek a Babácskáink márciusban!!!!
Kértek még néhány labor vizsgálatot, vv és vizelet tenyésztés, de abban egységesen egyet értettek, hogy minden tökéletes, és hacsak nem lesz valami rossz a laborok eredményében, mehet a lombik, semmi akadálya.

Közben már azon is tipródok, hogy lehet-e ennek pszichés oka? Mondjuk a missed abbal végződő őszi terhesség kisebb trauma volt, mint a közel két évvel ezelőtti szülés (úgy érzem). Furcsállanám, ha épp ezt nem tudnánk feldolgozni... persze az is lehet hogy kezdünk telítődni csalódásokkal.
Mindenesetre bejelentkeztem Tündérkeresztanyához február 13-ra, úgyhogy a lelki hátteret is megnézzük!

Ma a hasi UH után a fogorvoshoz rohantam, mert a legutóbbi hormonkezelés arra volt jó, hogy elinduljon kifelé a másik bölcsességfogam is... és nagy lendülettel kinőtt félig, aztán abbahagyta. Most néhány napja meg ismét belendült, de valami fura, úgyhogy jobbnak láttam ha látja a doki. Pláne, hogy minden lombik előtt megnéz, nehogy ilyen banális dolgon bukjunk el.
Már kimondani is rettentő furcsa volt, leírni meg pláne, hogy én kértem hogy húzzuk ki.
A Doktornő szerint éppenhogy odafér a többi fog mögé, de elég kényelmetlenül. Valószínű, hogy rendszeresen felsértené a számat, és elég nehezen hozzáférhető tisztítás szempontjából.
Közben még az is benne van a pakliban, hogy a hormon szurik hatására belobbanna, és akkor pocakosan kellene kihúzni. Viszont annak a lehetőségétől is elzárkózom, mert nekem ez a foghúzós mizéria annyira nagy pszichés megterhelés, hogy képtelen lennék stressz nélkül átvészelni.... úgyhogy mivel a Doktornő azt mondta, hogy tulajdonképp mindegy, hogy mikor húzza ki, de ő is a most mellett voksolna, így döntöttem, csütörtökön megszabadulunk ettől az utolsó kis gazember bölcsességfogtól is és azzal le van a gond :)

Mindeközben meg nagyon várom a pénteket, hogy végre végre megint szurizzunk és érkezzenek már a Picúrkák :)