A két gyerek – hála Istennek – nagyon más. Mi örülünk
ennek, és igyekszünk is minél inkább megtalálni a különbözőségeiket, és
aszerint foglalkozni velük.
Én továbbra is gondosan ügyelek arra, hogy mindketten
Lacival is, velem is elegendő időt töltsenek, és egyensúlyban legyenek az
élményeik mindkettőnkkel.
Tóbiás:
A végtelenségig türelmes. Ha valamire felfigyel, órákig
leköti ugyanaz és minden szempontból megvizsgálja.
Verbálisan sokkal előbbre jár, mint Jónás, többet,
határozottabban „beszél”. Mély, határozott hangja van. Már-már tudatosnak
tűnően mond dolgokat. Persze a maga kis nyelvén, de tudjuk, hogy mit szeretne
vele közölni.
Mozgás fejlődését tekintve hanyatt fekvésből ha felhúzni
próbáljuk, tartja a fejét ügyesen. Hason fekve sokszor kinyomja magát és
percekig tartja. Közben mosolyog, figyel, ...időnként tüsszög is – olyankor mi
nagyon nevetünk, mert kishíján lefejeli a padlót :)
Nagyon sokat nézegeti a kezét és játszik azzal amit elér
és meg tud fogni.
Körbe-körbe kavirnyál hason fekve. Egyenes vonalban még
relatív keveset közlekedik.
Nagyon bújós, szereti ha puszilgatjuk és rendszerint
befúrja a kis fejét a nyakunkhoz és úgy piheg.
Nagyon jó alvókája van, előfordul, hogy szinte az egész
napot végig alussza.
|
Tóbiás 11 hetesen |
Jónás:
Nagyon érdeklődő, figyelmes. Ha gondoskodunk
szórakozásról, egy nyikkanása sincs, ellenben ha valamit megún, akkor azonnal
síró üzemmódba kapcsol. A felfedezett játékok, tevékenységek lekötik a
figyelmét, de legfeljebb 30-40 percre.
Gagyog, beszélget, kicsit kevesebbet, visszafogottabban,
mint Tóbiás. Halkabb, gyengébb hangja van...amolyan kis csilingelős,
sikkantgatós.
Mozgását tekintve elég szélsőséges dolgokat produkál :)
Hanyatt fekvésből felhúzáskor lógatja a fejét hátra.
Viszont hason fekve tulajdonképp állandóan kinyomja magát. Magasabbra emeli a
fejét és a felsőtestét, mint Tóbiás. Hihetetlen erő van benne. Aki eddig látta,
mindenki (gyerekorvos, védőnő is) teljes döbbenettel nyugtázta, hogy milyen
akarattal és elszántsággal hajtja végre amit elhatároz. Hasról átfordul a
hátára – lassan már rendszeresen - , előrefelé kúszik, persze neki is meg
körbe-körbe is.
Bújós ő is, de ő akkor is figyeli a környezetét, mikor
kézben van. Jellemzően megölel bennünket és a vállunk fölött nézelődik
mindenfelé.
Kis kélyenc :) ha puszilgatásról van szó, nem ismeri az
elég fogalmát.
Jókat alszik, de kicsit nyugtalanabb, gyakrabban felébred
néhány másodpercre.
Ha nem akar tovább pihenni, azonnal hangos kiabálásba
kezd.
|
Jónás 11 hetesen |
A napjaink elég hasonló rend szerint alakulnak:
7:30 – ébredés. Ekkor folyamatos dudorgásra, nyüszögésre
megyünk be hozzájuk. Felvesszük őket, és puszi után hatalmas mosollyal kívánnak
nekünk is jó reggelt.
Sírni tudnék minden reggel a boldogságtól... ezek azok a
mosolyok, tekintetek, ami mindent megér. Sosem éreztem még talán ilyen túláradó
szeretetet.
Pelus csere után reggeli következik. Aztán teli pocakkal
jókedvűen elbeszélgetünk egymással... amolyan kerekasztal jelleggel :) velem
szemben fél-ülnek a szopi párnán és mindenre reagálnak amit mondok, kérdezek,
énekelek.
Délelőtt szoktunk zenét hallgatni. Olyankor a hintába
ülnek és ritmusra hajtom a hintát nekik. Ők hol a kezükkel hadonásznak, hogy
nevetnek, sikongatnak és eközben ölelik a bocijukat.
|
hintázós, és már kezdődik is a reklamálás amiért megállt a hinta |
Vannak kedvenc CD-k már :) ezeket hallva nagy mosolygásba
kezdenek, többnyire megnyugszanak. A kezük-lábuk megállás nélkül jár :)
Dés-Geszti: Dzsungel könyve
Boribon muzsikál
Alma együttes: Szén, szerelem, költemény
11:00 óra körül tízóraiznak.
Ha a hintázást megúnják, visszatelepedünk a szőnyegre, ők
hanyatt fekszenek le, én odaülök melléjük vagy föléjük hajolok és beszélek
nekik, ők meg válaszolnak :) nagyon élvezik, és közben rázzák acsörgőt a
kezükben, és csak rúgkapálnak.
14:00 órakor ebédelnek, és utána alszanak egy nagyobbat.
Ez van hogy 1-1,5 óra, de gyakrabban 2-3 órán keresztül tart.
Mikor felébrednek, már jó eséllyel itthon van Laci is, és
akkor folytatódik a közös játék, hancúrozás. Ha jó idő van, elmegyünk sétálni
is.
18:00-kor esznek ismét, ekkorra már elégé fel vannak
pörögve, így gyakran elszundítanak fél órácskára. Ez attól is függ, hogy volt-e
séta korábban, mert ha igen, akkor a jó levegőn már kipihenték magukat.
21:30-kor fürödni indulunk. Egyre hosszabbra nyúlnak a
pancsizások esténként, mert egyre inkább élvezik a pacsálást. Utána 22:00
órakor evés, majd bemegyünk a szobába, befekszenek az ágyikójukba, én mesélek
nekik, majd alszanak reggel 7:30-ig.
Kb 2 hete külön ágyban alszanak. Egyre jobban kitöltötték
ezt a szabvány kiságyat...hát, nem csoda, rohamosan nőnek.
Aztán kezdett állandósulni, hogy 2-3 kört tesznek a
kiságyban. Jónás már 180 fokos fordulatokat vett és odébb zargatta ezáltal
Tóbiást is, így a két kiságyat szorosan egymás mellé tettük és úgy aludtak
külön ágyban. Egy hét után pedig az ágyakat is visszatettük az eredeti
helyükre. Látják egymást, nincsenek messze a másiktól, csak egy kis szék van az
ágyikók közt. Van hogy ott ülök mikor mesélek nekik, mert onnan mindkettőjüket
elérem és tudom simizni a hátukat közben.
Úgy tűnik, megszokták és így talán nyugodtabbak az
éjszakáik. Legalábbis nem vándorolnak olyan sokat mint korábban.