Milyenek is most?

A két gyerek – hála Istennek – nagyon más. Mi örülünk ennek, és igyekszünk is minél inkább megtalálni a különbözőségeiket, és aszerint foglalkozni velük.

Én továbbra is gondosan ügyelek arra, hogy mindketten Lacival is, velem is elegendő időt töltsenek, és egyensúlyban legyenek az élményeik mindkettőnkkel.

Tóbiás:

A végtelenségig türelmes. Ha valamire felfigyel, órákig leköti ugyanaz és minden szempontból megvizsgálja.

Verbálisan sokkal előbbre jár, mint Jónás, többet, határozottabban „beszél”. Mély, határozott hangja van. Már-már tudatosnak tűnően mond dolgokat. Persze a maga kis nyelvén, de tudjuk, hogy mit szeretne vele közölni.

Mozgás fejlődését tekintve hanyatt fekvésből ha felhúzni próbáljuk, tartja a fejét ügyesen. Hason fekve sokszor kinyomja magát és percekig tartja. Közben mosolyog, figyel, ...időnként tüsszög is – olyankor mi nagyon nevetünk, mert kishíján lefejeli a padlót :)

Nagyon sokat nézegeti a kezét és játszik azzal amit elér és meg tud fogni.

Körbe-körbe kavirnyál hason fekve. Egyenes vonalban még relatív keveset közlekedik.

Nagyon bújós, szereti ha puszilgatjuk és rendszerint befúrja a kis fejét a nyakunkhoz és úgy piheg.

Nagyon jó alvókája van, előfordul, hogy szinte az egész napot végig alussza.

Tóbiás 11 hetesen

Jónás:

Nagyon érdeklődő, figyelmes. Ha gondoskodunk szórakozásról, egy nyikkanása sincs, ellenben ha valamit megún, akkor azonnal síró üzemmódba kapcsol. A felfedezett játékok, tevékenységek lekötik a figyelmét, de legfeljebb 30-40 percre.

Gagyog, beszélget, kicsit kevesebbet, visszafogottabban, mint Tóbiás. Halkabb, gyengébb hangja van...amolyan kis csilingelős, sikkantgatós.

Mozgását tekintve elég szélsőséges dolgokat produkál :)

Hanyatt fekvésből felhúzáskor lógatja a fejét hátra. Viszont hason fekve tulajdonképp állandóan kinyomja magát. Magasabbra emeli a fejét és a felsőtestét, mint Tóbiás. Hihetetlen erő van benne. Aki eddig látta, mindenki (gyerekorvos, védőnő is) teljes döbbenettel nyugtázta, hogy milyen akarattal és elszántsággal hajtja végre amit elhatároz. Hasról átfordul a hátára – lassan már rendszeresen - , előrefelé kúszik, persze neki is meg körbe-körbe is.

Bújós ő is, de ő akkor is figyeli a környezetét, mikor kézben van. Jellemzően megölel bennünket és a vállunk fölött nézelődik mindenfelé.

Kis kélyenc :) ha puszilgatásról van szó, nem ismeri az elég fogalmát.

Jókat alszik, de kicsit nyugtalanabb, gyakrabban felébred néhány másodpercre.

Ha nem akar tovább pihenni, azonnal hangos kiabálásba kezd.

Jónás 11 hetesen

A napjaink elég hasonló rend szerint alakulnak:

7:30 – ébredés. Ekkor folyamatos dudorgásra, nyüszögésre megyünk be hozzájuk. Felvesszük őket, és puszi után hatalmas mosollyal kívánnak nekünk is jó reggelt.

Sírni tudnék minden reggel a boldogságtól... ezek azok a mosolyok, tekintetek, ami mindent megér. Sosem éreztem még talán ilyen túláradó szeretetet.

Pelus csere után reggeli következik. Aztán teli pocakkal jókedvűen elbeszélgetünk egymással... amolyan kerekasztal jelleggel :) velem szemben fél-ülnek a szopi párnán és mindenre reagálnak amit mondok, kérdezek, énekelek.

Délelőtt szoktunk zenét hallgatni. Olyankor a hintába ülnek és ritmusra hajtom a hintát nekik. Ők hol a kezükkel hadonásznak, hogy nevetnek, sikongatnak és eközben ölelik a bocijukat. 

hintázós, és már kezdődik is a reklamálás amiért megállt a hinta

 

Vannak kedvenc CD-k már :) ezeket hallva nagy mosolygásba kezdenek, többnyire megnyugszanak. A kezük-lábuk megállás nélkül jár :)

Dés-Geszti: Dzsungel könyve

Boribon muzsikál

Alma együttes: Szén, szerelem, költemény

11:00 óra körül tízóraiznak.

Ha a hintázást megúnják, visszatelepedünk a szőnyegre, ők hanyatt fekszenek le, én odaülök melléjük vagy föléjük hajolok és beszélek nekik, ők meg válaszolnak :) nagyon élvezik, és közben rázzák acsörgőt a kezükben, és csak rúgkapálnak.

14:00 órakor ebédelnek, és utána alszanak egy nagyobbat. Ez van hogy 1-1,5 óra, de gyakrabban 2-3 órán keresztül tart.

Mikor felébrednek, már jó eséllyel itthon van Laci is, és akkor folytatódik a közös játék, hancúrozás. Ha jó idő van, elmegyünk sétálni is.

18:00-kor esznek ismét, ekkorra már elégé fel vannak pörögve, így gyakran elszundítanak fél órácskára. Ez attól is függ, hogy volt-e séta korábban, mert ha igen, akkor a jó levegőn már kipihenték magukat.

21:30-kor fürödni indulunk. Egyre hosszabbra nyúlnak a pancsizások esténként, mert egyre inkább élvezik a pacsálást. Utána 22:00 órakor evés, majd bemegyünk a szobába, befekszenek az ágyikójukba, én mesélek nekik, majd alszanak reggel 7:30-ig.

Kb 2 hete külön ágyban alszanak. Egyre jobban kitöltötték ezt a szabvány kiságyat...hát, nem csoda, rohamosan nőnek.

Aztán kezdett állandósulni, hogy 2-3 kört tesznek a kiságyban. Jónás már 180 fokos fordulatokat vett és odébb zargatta ezáltal Tóbiást is, így a két kiságyat szorosan egymás mellé tettük és úgy aludtak külön ágyban. Egy hét után pedig az ágyakat is visszatettük az eredeti helyükre. Látják egymást, nincsenek messze a másiktól, csak egy kis szék van az ágyikók közt. Van hogy ott ülök mikor mesélek nekik, mert onnan mindkettőjüket elérem és tudom simizni a hátukat közben.

Úgy tűnik, megszokták és így talán nyugodtabbak az éjszakáik. Legalábbis nem vándorolnak olyan sokat mint korábban.