Beszélgettünk, jó úton haladok :)
Kicsit kevésbé volt érzékeny mint pénteken...a kék foltokból egy még ott volt a lábamon..arra most rádolgoztunk, úgyhogy még jobban virít a lábfejemen, két kisebb foltocska társaságában.
Onnan rohantam az ORFI-ba, vérvételre, amiket Bazsó Anna doktornő kiírt! Levettek egy D-vitamint is, hogy lássuk az eredményt így 2 hét távlatában, mióta nem szedem a Vigantolt. Minden immunszerológia 3 hét múlva lesz meg.
Onnan rohanás vissza a Vargha Intézetbe, mert 10-től be voltam írva allergia vizsgálatra.
Nem azon a tűvel végigszurkálóson voltam, hanem azon amikor egy fém rudat kell az egyik kézben tartani, a másik kézen pedig meghatározott pontokat néznek és grafikonon látjuk, hogy hogy reagálok az éppen vizsgált anyagra.
Az eredmény nem lepett meg... tulajdonképpen a testem jelzései már évek óta tudatták velem, hogy mi az amit nem szeret. Elsősorban nehézfémekre, konkrétan higanyra vadásztunk, ami bezavarhat a babásodásba is, de nincs gond :) Ezek azért merültek fel egyáltalán, mert relatíve sok gyógyszert, injekciót kapok, és ezáltal akár sok sok higany is lehetne lerakódva bennem, de szerencsére nincs :)
Amit a szervezetem nem kifejezetten szeret: tisztítószerek, tehéntej, marhahús, csirkehús, disznóhús.
Ennyi! Az összes többi nehézfém, kaja, fű, fa, virág, ....minden rendben volt :)
Alapvetően meg voltam dícsérve :)
Fura volt, mert a srác, aki a vizsgálatot csinálta, nem tudott rólam semmit. Még a kartonomat sem látta.
És kérdezte, hogy mi miatt járok ide? én elmondtam.... és valami olyan szöges ellentét alakult ki köztünk ettől, hogy csuda!
Nem is feltétlenül jó szó az ellentét...csak máshogy látjuk a dolgokat! Kérdeztem, hogy ő hogyan látja ezt...
Azonnal mondta, hogy ő mennyire nem szereti a lombikot, mert a lombikos gyerekeknél mindig van immunterhelés, és csomó más probléma. Mert ha nem sikerül spontán és a petesejtnek nincs meg a szabad választása, hogy az alfahímnek tekinthető sejttel alkossanak egy kis életet, akkor tulajdonképpen legyengült, problémás hímivarsejtekből alkotnak mesterségesen gyerekeket, és azt a Babák egész életükön át viszik majd magukkal! És hogy a lombik oka legtöbbször a türelmetlenség.
Mondtam neki, hogy nem éppen 3 hónap próbálkozás után rohantunk lombikozni, hanem 3 év elteltével (és a diagnózissal a kezünkben), mire rávágta, hogy ők 10 éve szeretnének babát a feleségével, de lombikra sosem mennének.
És hogy most nem dolgoznak az ügyön, elkezdtek egy kezelést a Vargha Intézetben, és spontán lesz gyerekük hamarosan. Így megkímélik a babát is a következményektől és a saját szervezetüket is a sok romboló hatástól, mint pl. hormoninjekciók.
Hááát, megmondom őszintén, nem győzött meg!!! :) De kívánom nekik, hogy sikerüljön. Sőt, azt sem mondom, hogy ha korábban hallok erről a módszerről, akkor nem próbáltam volna meg én is ezt a kezelést és a vitaminokat mondjuk két lombik szünetében... de én nem látom olyan elítélendőnek a helyzetet, mint ő. Tulajdonképpen csodásnak tartom, hogy lombik programmal hány pár álma teljesül be és milyen orvosi csoda, hogy ez a módszer működik!
Én ugyanolyan hittel menetelek minden nap tovább, és hiszem, tudom, hogy nálunk idén augusztusban két Kismanó beköltözik a pocimba és kapaszkodnak majd nagyon és egészségesen meg is születnek 2012 tavaszán :)
De érdekes volt valaki olyannal beszélgetni a lombikról egy órán át, aki ennyire "rossznak" látja. Eddig még csak másoktól hallottam hogy mikkel érvelnek azok akik ellene vannak, személyesen soha nem talált meg a véleményével senki... egészen máig :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése