Hétfőn 13:30-kor már ott toporogtunk a vizsgáló előtt, hogy
kiderüljön, mi is a helyzet valójában Jónás fülével.
Legelső kétségbeesésemben még a Tűzoltó utcából a Rózsakertet hívtam fel, hogy
segítsenek, mondjanak véleményt. Nagyon kedves asszisztens hölggyel beszéltem
(ezúton is köszönöm Isten Szabinának), aki azonnal úgy kezdte a diagnózis
hallatán, hogy hány percig próbálkoztak? Mondtam hogy percig??? Úgy érti
másodpercig??? Ebből már értettük is egymást, hogy annyira nem vitte túlzásba a
Tűzoltó utcában az audiológus.
Itt Szabina és egy nagyon kedves kolléganője 3-szor szaladt
neki a vizsgálatnak.
Először nem sikerült.
Ezt követően megnézték Jónás fülét, hogy nem maradt-e benne
esetleg egy pici magzatmáz, vagy fülzsír, … bármi (hozzáteszem, hogy ezt a
Tűzoltó utcában is megnézték, és mondták, hogy nincs benne semmi). Itt
kiderült, hogy azóta nyilván vettünk a boltban magzatmázat és a gyerek fülébe
szuszakoltuk, mert mégiscsak volt benne.
Második kísérletkor már tudtuk, hogy Jónás picurka fülében
van 2 kanyar, ezért a műszer által kibocsájtott jel már el sem jut a
dobhártyáig, nemhogy vissza nem jön. És ennek az az oka, hogy ez a jel csak
egyenes vonalban tud terjedni! Itt sem sikerült bemérni, mert kifutottunk az
időből és a készülék leállt.
Harmadszorra Szabina megpróbálta úgy tartani Jónás fülét,
hogy a kanyarulat picit egyenesebb legyen, és a mérő kütyüt is igyekezett
legszuperebbül pozícionálni, és láss csodát, 100%-os Jónás mindkét fülecskéje,
akárcsak Tóbiásé :)
(persze, tudom én, hogy az állami egészségügyben nincs sok
idő egy-egy betegre, bár ez a 3 próbálkozás mindössze 10 percet vett igénybe,
de akkor legalább ne törjünk már pálcát azonnal valaki feje fölött. Mondhatták
volna normálisan, emberségesen 2 mondattal, hogy nyugodjunk meg, az eredmény
nem biztos, ezért lesz majd kontroll. Amúgy pedig senki nem volt az audiológián
mikor mi lementünk… ezért gondolom, belefért volna mondjuk még egy kísérlet már
akkor is, csak a szándék hiányzott)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése