2015. február 9., hétfő

Az első találkozás

A fiúk végül akkor találkoztak a picikkel először, mikor jöttek értünk a kórházba vasárnap.
Terveztük, hogy majd jönnek látogatóba, de mivel a következő hétre volt kitűzve a császár, Laci munkája nagyon be volt sűrűsödve a szülés hetén, mert a következő hétről mindent előre hozott, hogy majd akkor minél többet velünk lehessen. Így olyan időpontokban tudott jönni hozzánk, ami fenekestől felfordította volna a fiúk napját, és abban maradtunk, hogy így ne jöjjenek, mert semmi értelme, ha alvás híjján nyűgösek lesznek. Úgy biztosan nem lett volna jó élmény számukra.
Persze minden nap beszéltem velük többször telefonon, és Laci hozta be sorra a videokat, amin üzennek nekem, meg puszit dobnak (sírtam is bőven ezeken).

Szóval az első találkozás jól alakult.
Nagyon megszeretgették a piciket, azonnal szaladtak oda hozzájuk, hogy baba, baba, simogatták, puszilgatták őket :)
A piciktől kaptak egy-egy kisautót... innentől pláne nagy volt a szerelem :)

Lekopogom, de ez azóta is tart :)
Minden nap körülöttük sertepertélnek, hozzák a mesekönyveket, odatartják a babák felé és magyarázzák nekik a meséket :)
Megállás nélkül puszilgatják őket, simizik és minden tudományukat bemutatják.
Komolyan egy élmény velük minden pillanat.

Ahogyan Tóbiás és Jónás kölcsönösen nem zavarta egymást soha se sírással, se ficergéssel, úgy Zakariás és Zonga sem ébreszti fel egymást a sirdogálással, hadonászással. És ami plusz szuper, hogy a kicsik mindennemű zajongására immunisak a nagyok :)

Az éjszakázás a tekintetben nehezebb, hogy anno a fiúkkal ugye nappal azért lehetett pihenni amikor ők is aludtak két evés között.
Most mikor a picik alszanak, olyankor kell csak igazán felpörögni, mert a fiúk minden energiánkra és figyelmünkre igényt tartanak. És végre jó újra megint teljes értékűen csak rájuk figyelni.
Majd egyszer biztosan alszunk is az elkövetkező években :)

Az biztos, hogy ennél többet nem kívánhatnánk az élettől, minden vágyunk valóra vált :) 

itthoni

mesélnek nekik

 ... később teszek még fotókat, de egyelőre 99%-ban alulöltözött vagyok a képeken :)

6 megjegyzés:

  1. Gratulalok!!! Csodaszepek vagytok :')
    Gondolom megkonnyebbultel, hogy "megszabadultal" a hatalmas pocitol!!! :-D
    Soksok csendes ejszakat es minden foldi jot kivanok :-)

    VálaszTörlés
  2. Gratulálok nagyon, gyönyörű családod van :) Sok erőt, energiát és boldogságot kívánok Nektek. Kíváncsian várom az újabb képeket és a cseperedésüket :)

    VálaszTörlés
  3. Gratulàlok Eszter! Màr nagyon vàrtam a hìreket! Sok boldogsàgot kìvànok nektek! Gyönyörüek vagytok!

    VálaszTörlés
  4. Gratulálok! :) Sok-sok boldogságot, egészséget kívánunk Nektek! <3

    VálaszTörlés
  5. Gyönyörűek vagytok!!
    Eszter! Fantasztikus "csaj" vagy, példaértékű..! :-)
    Potyogtak a könnyeim az első blogod első bejegyzéseinél, és potyognak most is..! Gratulálok Nektek!
    Nyugodt éjszakákat kívánok! ;-)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szép családod van, gratulálok!

    VálaszTörlés